Ágival, aki franciatanárnak tanul és Spanyolországban tölti gyakorlatát, a tegnapi bejegyzésben ismerkedhettél meg. Lássuk a folytatást a spanyol gyerekekről, tanárokról, ételekről, na meg persze a spanyol férfiakról!
5. Mi okozta a legnagyobb nehézséget és mit volt a legkönnyebb megszokni a kinti életből?
A szervezetem még mindig nem állt át teljesen a spanyolos étkezési és alvási ritmusra, kezdem azt gondolni, hogy soha nem is fog. Ezért kicsit össze-vissza eszem és alszom. De ez igazán apróság, azt hiszem, nem volt semmi, amit igazán nehéz lett volna megszokni.
6. Kiköltözéseddel a spanyol mindennapokba is bepillanthatsz. Tapasztalatod szerint, mennyire igazak az általunk gondolt klisék, például, macsó spanyol férfiak, foci éjjel-nappal és életvidámság?
Macsó férfiak nincsenek, én vagy teljesen átlagos, vagy inkább papucs férfiakat ismerek. Foci nincs, nekem nem is hiányzik. Életvidámság van. Szieszta van. Tengeri herkentyűk vannak. Strandok vannak. No pasa nada és no te precupes is van.
Ami engem nagyon meglepett, az a hihetetlen ritmusérzék. Amint egy icipici zenét, melódiát meghallanak a gyerekek az iskolában, rögtön elkezdenek mozogni, kivétel nélkül mindenki. Nagyon szeretik a zenét, minden szórakozásnak része a tánc és az ének, és ha zene van, akkor a legnagyobb bánatot is elfelejtik. Szoktam kérdezni a gyerekeket, hogy hol tanultak meg táncolni, de sose kaptam még választ, ők ezt tudják, és kész. Azt is szoktam kérdezni, hogy hova járnak táncolni, de nem is értik igazán a kérdést, mondják, hogy táncolni mindenhol lehet.
![Ági a tengerparton, a háttérben Gibraltár]()
Ági a tengerparton, a háttérben Gibraltár
7. Mennyire napi téma az ismerőseid között a spanyol gazdaság, a magas munkanélküliség és a mindennapi problémák?
Foglalkoztatja őket mindez, az biztos. Amit én látok, az pedig az, hogy mindenhol jelen vannak a megszorítások, mindenkinek van munkanélküli családtagja. A munkanélküliség hatása két szempontból érzékelhető az oktatásban.
Egyrészt nagyon sok olyan gyerek van, akinek a családjában az egyik vagy mind a két szülő munkanélküli. Náluk az anyagi gondok mellett ez azt is jelenti, hogy sokuknak veszélybe kerül a továbbtanulásuk. Én ESO-ban tanítok, ahova 12-16 éves kor között járnak a gyerekek, és 16 év a tankötelezettség felső korhatára, úgyhogy itt kell eldönteniük a gyerekeknek, hogy továbbmenjenek-e a kétéves bachilleratoba vagy inkább próbáljanak meg elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Ezek mellett a személyes problémák mellett nagyon fontos rendszerszintű hatása a munkanélküliségnek, hogy a tanárokkal bármit meg lehet tenni. Bonyolult a rendszer, de a lényeg az, hogy egy bizonyos vizsga birtokában ha valaki tanárként szeretne dolgozni, akkor központilag biztosítják számára a munkát, nem kell attól tartania, hogy elveszti a munkahelyét. Ez elsőre jól hangzik, megvan viszont az a hátránya, hogy a tanárok semmi ellen nem emelik fel a szavukat, minden oktatási reformot keresztül lehet vinni a közoktatáson, mert a tanárok úgy vannak vele, hogy ez legalább egy biztos állás.
8. Van olyan dolog kint, amit szívesen átemelnél a magyarok mindennapjaiba is?
A sok gyümölcs! Chirimoya, gránátalma, sárga kiwi minden nap, meg tudnám szokni otthon is!!
9. Mik a távolabbi terveid? Esetleg pár év múlva már Franciaországban leszel spanyoltanár?![:)]()
Az elsődleges célom az, hogy Magyarországon hasznosítsam mindazt, amit most tanulok. Rengeteg benyomás ér, sokat fejlődök, és úgy érzem, hogy tudnék ezzel új színt vinni egy magyar iskola életébe. Arról nem is beszélve, hogy a másik szakom a magyar, és azt is nagyon szeretném tanítani. De természetesen ember tervez, Isten végez.
Kedves Ági, köszönjük az első kézből jövő információkat és további sikereket kívánunk neked, bárhol is járj a világban!
Ha szeretnéd nyomon követni Ági mindennapjait, olvasd a blogját: http://franciatspanyoloknak.blogspot.com
5. Mi okozta a legnagyobb nehézséget és mit volt a legkönnyebb megszokni a kinti életből?
A szervezetem még mindig nem állt át teljesen a spanyolos étkezési és alvási ritmusra, kezdem azt gondolni, hogy soha nem is fog. Ezért kicsit össze-vissza eszem és alszom. De ez igazán apróság, azt hiszem, nem volt semmi, amit igazán nehéz lett volna megszokni.
6. Kiköltözéseddel a spanyol mindennapokba is bepillanthatsz. Tapasztalatod szerint, mennyire igazak az általunk gondolt klisék, például, macsó spanyol férfiak, foci éjjel-nappal és életvidámság?
Macsó férfiak nincsenek, én vagy teljesen átlagos, vagy inkább papucs férfiakat ismerek. Foci nincs, nekem nem is hiányzik. Életvidámság van. Szieszta van. Tengeri herkentyűk vannak. Strandok vannak. No pasa nada és no te precupes is van.
Ami engem nagyon meglepett, az a hihetetlen ritmusérzék. Amint egy icipici zenét, melódiát meghallanak a gyerekek az iskolában, rögtön elkezdenek mozogni, kivétel nélkül mindenki. Nagyon szeretik a zenét, minden szórakozásnak része a tánc és az ének, és ha zene van, akkor a legnagyobb bánatot is elfelejtik. Szoktam kérdezni a gyerekeket, hogy hol tanultak meg táncolni, de sose kaptam még választ, ők ezt tudják, és kész. Azt is szoktam kérdezni, hogy hova járnak táncolni, de nem is értik igazán a kérdést, mondják, hogy táncolni mindenhol lehet.
Ági a tengerparton, a háttérben Gibraltár7. Mennyire napi téma az ismerőseid között a spanyol gazdaság, a magas munkanélküliség és a mindennapi problémák?
Foglalkoztatja őket mindez, az biztos. Amit én látok, az pedig az, hogy mindenhol jelen vannak a megszorítások, mindenkinek van munkanélküli családtagja. A munkanélküliség hatása két szempontból érzékelhető az oktatásban.
Egyrészt nagyon sok olyan gyerek van, akinek a családjában az egyik vagy mind a két szülő munkanélküli. Náluk az anyagi gondok mellett ez azt is jelenti, hogy sokuknak veszélybe kerül a továbbtanulásuk. Én ESO-ban tanítok, ahova 12-16 éves kor között járnak a gyerekek, és 16 év a tankötelezettség felső korhatára, úgyhogy itt kell eldönteniük a gyerekeknek, hogy továbbmenjenek-e a kétéves bachilleratoba vagy inkább próbáljanak meg elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Ezek mellett a személyes problémák mellett nagyon fontos rendszerszintű hatása a munkanélküliségnek, hogy a tanárokkal bármit meg lehet tenni. Bonyolult a rendszer, de a lényeg az, hogy egy bizonyos vizsga birtokában ha valaki tanárként szeretne dolgozni, akkor központilag biztosítják számára a munkát, nem kell attól tartania, hogy elveszti a munkahelyét. Ez elsőre jól hangzik, megvan viszont az a hátránya, hogy a tanárok semmi ellen nem emelik fel a szavukat, minden oktatási reformot keresztül lehet vinni a közoktatáson, mert a tanárok úgy vannak vele, hogy ez legalább egy biztos állás.
8. Van olyan dolog kint, amit szívesen átemelnél a magyarok mindennapjaiba is?
A sok gyümölcs! Chirimoya, gránátalma, sárga kiwi minden nap, meg tudnám szokni otthon is!!
9. Mik a távolabbi terveid? Esetleg pár év múlva már Franciaországban leszel spanyoltanár?
Az elsődleges célom az, hogy Magyarországon hasznosítsam mindazt, amit most tanulok. Rengeteg benyomás ér, sokat fejlődök, és úgy érzem, hogy tudnék ezzel új színt vinni egy magyar iskola életébe. Arról nem is beszélve, hogy a másik szakom a magyar, és azt is nagyon szeretném tanítani. De természetesen ember tervez, Isten végez.
Kedves Ági, köszönjük az első kézből jövő információkat és további sikereket kívánunk neked, bárhol is járj a világban!
Ha szeretnéd nyomon követni Ági mindennapjait, olvasd a blogját: http://franciatspanyoloknak.blogspot.com
